Ezt a képet Gyimesben készítettem, egy faluban, amely Románia közepétől kicsit északabbra van, a kárpátok szélén. A falu Magyarország keleti határán volt 1918 előtt.
Teljesen mázliból tudtuk meglátogatni ezt a csodálatos helyet, mivel az egyik Amerikai egyetemi tanárunkat érdekelte a helységnek a biodiverzitása és mezőgazdasági tehnikákat akarta látni, amit ott alkalmaznak. A helyzet az volt, hogy Gyimesben nem románok élnek, hanem magyarok, és egyik tanár kollégája sem tudott magyarul, így kerültünk be a képbe, a barátnőm és én. Vitt minek mint tolmácsokat.
Mikor odaértünk a faluhoz, szívás, kiderült, hogy a család, aki ellátott minket, nem tudtak románul, de viszonylag jól tudtak beszélni angolul, így semmi hasznunk nem volt ott. Mindegy, ott voltunk és így láthattuk a gyönyörű tájakat, állatokat, természetet, hegyeket és dombokat, amelyek körbevették a falut. Egyszerűen csodálatos hely és mindenkinek ajánlanám, hogy látogassa meg.
Voltak egyéb érdekes dolgok is. Példáúl, a falun belül, közel a régi magyar határhoz, volt egy múzeum tele régi vasúti táblákkal, ruhákkal, és felszereléssel, amelyet az Osztrák-Magyar monarhia idején használtak. Mindegyik ilyen ruhán, táblán, és felszerelésen rajta volt a "MÁV" felirat. A múzeum tulajdonosa egy igen jópofa öreg ember volt. Annyira szép kiallítása van, hogy maga Ottó von Habsburg díjjat adott neki érte. Ha valaha arra jártok, látogassátok meg, érdemes. Majd a múzeumról is kiteszek képeket egy újabb bejegyzésben.
